Történetünk
1872. február 25., Pest. Ekkor tartották a Magyar Wagner-egylet első, alakulását célzó értekezletét. A megalapítással kapcsolatos érdekfeszítő és változatos körülményeket szeretné megvilágítani, eddig ismeretlen, vagy kevéssé ismert tényeket, anekdotákat, érdekességeket szeretne bemutatni ez az írás.
A honi Wagner-történet egyik fontos eseménye, az egylet megalakulásának évét megelőzően, közelebbről pedig az 1871-es év elején alakult meg a nagy német nemzetállam, ami az akkori Európa erőviszonyait jelentősen átrendezte.²
Mihalovich Ödön
Richter János
Gróf Apponyi Albert
Nem lenne igazságos elhallgatnom a többi wagnerista nevét, akik az egylet alapításánál bábáskodtak, ám róluk később. Először lássuk, milyen körülmények befolyásolhatták a magyarok életét 1870-72 körül.
Az 1870-80-as években gyors urbanizálódás volt megfigyelhető Pesten. Az 1870-ben életre hívott Közmunkák Tanácsa 1871-ben nemzetközi városrendezési tervpályázatot hirdetett, aminek hatására kezdődött el annak a sugaras-gyűrűs úthálózatnak a kiépítése, amelynek kiindulópontja az Andrássy út volt, s amely az Operaház megépülése után, 1884/85-re fejeződött be. Ennek részeként az 1872-es évben kezdtek hozzá pl. a Nagykörút kiépítésének⁵. 1871-ben nyitották meg Budán a Műegyetem Gépész-mérnöki karát⁶, 1872-ben pedig a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemről hoztak rendeletet⁷, és alkották meg a Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről szóló cikkelyt (az 1872. évi XXXVI. tc.).⁸ A Lónyai kormány 1872-ben vitte a képviselőház elé a választójogi törvényt, amelyről még a Vasárnapi Újság is írt 1872. február 25-én.⁹ Mind az újság, mind más források beszámoltak arról, hogy az ellenzéki képviselők hosszas beszédeket tartottak, amivel lehetetlenné tették a törvény elfogadását. Ily módon az 1873-as választások még a korábban érvényben lévő törvény szerint zajlottak.¹⁰ Az 1872-ben megalkotott ipartörvény (VIII. cikk), ˗ ami főként a kézművesipart érintette hátrányosan ˗ létrehozásától a kritikák kereszttüzében állt. Mindeközben, 1872/73 között kolerajárvány sújtotta az országot, különösen az ország keleti felében élőket.¹¹
A pesti Wagner-egylet első értekezlete a farsangi szezonra esett. A Vasárnapi újság 1872. február 25-i számában számolt be arról, hogy a Vigadóban ren- dezett farsangi bálokon, ahol Liszt és Wagner tartja majd 1875. március 10-én nagyszabású hangversenyét Bayreuth javára, mintegy 59 873 fő vett részt, s hogy a Nemzeti február 22-én Gounod Rómeó és Júliáját játszta.¹
1872. február 23-án és 24-én egy rövid írás jelent meg a lapokban, többségében „Felhívás egy Magyar Wagner-egylet alakítására” címmel. A Magyar Újság és a Reform 23-án, a Pesti Napló és az Ellenőr 24- én¹³ jelentette meg a következővel szinte minden apró részletében megegyező szöveget:
Ezeket egymás alá kellene, ha lehet. Csatolva. (4. melléklet: Felhívás.)
Magyar Újság, Tudomány és irodalom rovat¹⁴,
1872. febr. 23, péntek, VI/48.
A pesti Wagner-egylet megalakításának első lépése – az előbbiek szerint – a közölt felhívás volt.¹⁵ Azért az előbbiek szerint, mivel egy magát g. l.-nek nevező hírlapíró a következőket tette közzé az Ujság¹⁶ hasábjain:
„(…) Mihalovich Ödöntől hallotta e sorok írója azt is, hogy (…) Nagy része volt Apponyi Albert grófnak abban, hogy Pesten is megalakulhatott a magyar Wagner Egyesület. Az akkor még fiatal gróf erősen agitált mágnásbarátai között, hogy híveket toborozzon az Egyesület számára.”
Febr. 25-én, a „Magyar Wagner-egylet” tervezői a Hungária szállóba hívták a „hazai művészet minden barátját”,¹⁷ s az értekezletre három órai kezdettel került sor a hotel I. emeletének 4. számú helységében.
Mende János, akit ezen a bizonyos értekezleten már az egylet jegyzőjeként emlegetnek, a Magyar Újság (eredeti helyesírással: Magyar Ujság, Politikai és nemzetgazdászati lap) hírlapírója volt. Itt érdemes megállnunk egy pillanatra. Haraszti Emil ugyanis, akinek Wagner Richard és Magyarország című köny- ve máig kiváló, bár korántsem mindig pontos forrása a honi Wagner-történetnek, Jánosnak nevezi az új- ságírót, úgy, mint tette és teszi azóta zenetörténészek, zenészek hosszú sora, beleértve id. Ábrányi Kornélt is. (pl. a Wagner-egyletről megjelent cikkeiben.)¹⁸ Az általam nemrégiben talált források szerint viszont Mende édesapjának öt gyermeke közül egyiket sem hívták Jánosnak. Mendl Vilmos (született 1802, Jánosháza) ötödik szülötte Zsigmond Felix néven látta meg a napvilágot 1848-ban, aki nevét később Mende Bódogra változtatta meg.¹⁹ Mind a Révai-, mind a Pallas Lexikon, mind pedig Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái köteteiben, valamint a Magyar Újság (Ujság) Hírlapirodalmunk 1872-ben, 1872. 12. 22., vas., VI/294. cikkében említik, hogy Mende Bódog, aki 1848-ban Jánosházán született és később nemesi címet kapott, a lap újságírója volt.²⁰ Lehetséges, hogy Mendét barátai Jánosnak hívták, sőt az sem kizárt, hogy születési helye: Jánosháza mosódott valahogyan össze vezetéknevével. Mende (1848-1927) egyébiránt bölcsészeti és orvostudományi tanulmányai után lépett az újságírói/írói pályára, s 1871-ben már biztosan a Magyar Újságnál dolgozott, majd több más lap szer- kesztője lett (Szombati Lapok, Nép Zászlója, Magyar Nemzetgazda, stb.), s A kincses föld címen könyvet is írt. Országgyűlési képviselőként dolgozott, sőt 1897- ben nemesi előnevet (felső-gallói) is kapott.
Mivel Mende a Magyar Újságnál dolgozott, s egy forrás szerint ő, Langer Viktor és Frecskay János írták az értekezletre invitáló cikket,²¹ így nem lehet véletlen, hogy a Magyar Újság és mellette a Reform közölte a legkorábban, 23-án, a „Magyar Wagner-egylet” értekezletére küldött felhívást.
Február 24-én a Fővárosi Lapok is tudósított az eseményről, ám a „szabvány” helyett a többi lapban megjelent szöveget értelmezte, kiegészítve némi kritikus felhanggal.²² Az író utalt arra az idézetre, amelynek egy része jelen cikk mottója. Eszerint a Wagner-egylet alapítóinak szándéka szerint a wagneri zene tisztán nemzeti (német nemzeti) volta segítheti saját, magyar nemzeti muzsikánk fejlődését, ám hozzátette:
„(…) igen helyes, ha a magyar művészek kapcsokat keresnek a világművészettel való érintkezésben. Az is helyes, ha a Wagner-zenét ápolni törekszenek, (…) Csak aztán egyoldalú kultusz ne váljék belőle, a mire a wagneristák hamar hajlandók.
(…) a mi legelső zenei szükségünk (…), hogy a magunkét igyekezzünk minél előbb fejleszteni.
Mindenesetre figyelemmel kell kísérni a keletkező Wagner-egyletet, nehogy átlépje azon határokat, melyek között haszonnal mozoghat.”²³
Id. Ábrányi Kornél (1822-1903), a Zenészeti Lapok főszerkesztője, aki a honi wagnerizmus vezéralakjának tekinthető,²⁴ persze csak Liszt Ferenc után, a lap 1860. aug. 8-i próbaszámában és azután is töretlen szorgalommal tudósított a Richard Wagnerrel kapcsolatos nemzetközi és magyarországi hírekről. Az 1860-as évek Wagner-generálisaként, ám ugyanakkor a magyar zenei fejlődés elkötelezettjeként²⁵ vezette „hadba” a wagneristákat²⁶ Wagnerért és a magyar „műzene” fejlődéséért. Az előbbiek fényében némileg meglepő az a hangnem, amiben Ábrányi 1872. febr. 25-én a „Magyar Wagner-egylet” megalakítását célzó értekezletről tudósít:
„Egy magyar Wagner-egylet (?) tervezői – amint a lapok utján értesülünk – egy felsrófolt stílusba burkolt felhivása! f. hó 25-én délutáni 3 órára értekezletre hív- ják össze a főváros műpártoló közönségét a Hungária szállodában. Hogy tulajdonképen mit akarnak, azt édekes lesz megtudni, mert mi, kik bizonyára vagyunk olyan Wagneristák mint az anonymus tervezők, csak fából vaskarikát látunk az olyan erőlködésekben, melyek ép annak az ügynek árthatnak legtöbbet, melyet cégül tűznek ki, anélkül, hogy a magyar művészeti alapnak csak egy bakta haszna is lenne belőle.”²⁷
Ahhoz azonban, hogy id. Ábrányi Kornél és a Fővárosi Lapok cikkíróinak aggodalmai kissé érthetőbbé váljanak, érdemes röviden kitérnünk a magyar egylet keletkezése előtti kulturális/zenei előzményekre és körülményekre.
Pesten, a Nemzetiben, Zichy Antal lemondása után Orczy Bódog lett az intendáns. 1870. október 4-i ki- nevezése és 16-i beiktatása után úm. „nemzetközivé” kívánta formálni a színház profilját és programját, sok újítást vezetett be,”²⁸ ami a legmértéktartóbban fogalmazva sem talált meleg fogadtatásra. Az 1871. március 11-i, magyar nyelvű Wagner-bemutató, a Tannhäuser”²⁹ azonban még sikernek volt mondható,³⁰ amit az is elősegített, hogy Liszt Ferenc a maga sze- mélyében jelent meg a 9-i főpróbán.³¹ A bemutatóról Ábrányi³² és Mihalovich³³ is írtak.
Richter János és ifjú hitvese, Szitányi Mária.⁴⁴
A premier előtt csaknem egy esztendővel, 1870. március 31-i keltezéssel, Richard Wagner levelet küldött Pestre. Ő valószínűleg úgy tudta, hogy még Radnótfáy Sámuel az intendáns,³⁴ így levelét hozzá intézve egy fiatal muzsikust, Richter Jánost ajánlotta a Nemzeti Színház karmesteri székébe,³⁵ ámbár a szék egyáltalán nem volt üres. Richter, Wagner személyes és igen közeli jó barátja volt,³⁶ akit a mester gyakran keresztnevén, vagy épp „Gesellé”-nek³⁷ szólított, neki írt leveleiben.³⁸ Richter kitűnő és rendkívül alapos muzsikus volt: „abszolút hallása volt” és „az új bemutatóknak (…) kilencvenöt százalékát kotta nélkül vezényelte,” ugyanakkor rendkívül szigorúan bánt zenészeivel, bár „csak olyasmit követelt meg tő- lük, amit magától is”.³⁹ Wagner és az ő kapcsolatát, Wagner megbecsülését tán a legszebben az a versike jelképezi, amit Wagner, Richter menyegzőjére küldött Bayreuthból 1875. januárjában,⁴⁰ illetve az is – többek között – hogy a mester Richterre bízta a Bayreuthi Festspielhaus megnyitó előadásának vezénylését.⁴¹
47 évig tartó karrier, 4351 fellépés,⁴² nemcsak Wagner, hanem az egész Wagner-család szeretete, megbecsülése és egy élet, amely szorosan összefonódott mind a wagneri, mind a magyar művészettel, kultúrával és zenei élettel. Richter később, „világsztárként” sem feledkezett el hazánkról, távozása után is visszajárt vezényelni hozzánk.⁴³
1871. július 29-én azonban Richter még nem volt világhírű és épp Bécsben dolgozott, ahová Wagner – aznapi keltezéssel – levelet írt.
„Felfogásunk szerint leginkább csak azt kell kívánnunk, hogy Ön rögtön fogadja el Pesten az állást: mint karmester és mint zeneigazgató a saját szakterületén és pályáján.”⁴⁵
És hogy miért a többes szám? Orczy Bódog Liszt Ferenc jó ismerőse/barátja volt, így vélhetően Wagnerrel egyetértésben tett arról, hogy Orczy meghívja Pestre Richtert.⁴⁶
Richter nagy lendülettel látott munkához, 60 főre növelte a zenekar létszámát, 1871. október 7-én bemutatta a Lohengrint,⁴⁷ majd saját pénzén és kezde- ményezésére felújította a Filharmóniai hangversenyeket.⁴⁸ Ám a pesti sajtó már az első, novemberi hangverseny után megérezhetett valamit abból, amiről Liszt Ferenc is írt Carolyne Sayn-Wittgensteinnek 1871.nov.19-i levelében:
„Erkel⁴⁹ és Richter a két »sarkalatos« karmester ma meglátogatott. Erkel a magyar »ancien régime«-et⁵⁰ képviseli, Richter az új helyzetet (…) Wagner az istene és nem ismer mást. (…) így hát (…) az abszolút germanizmus mellett tesz hitet. (…) ki fogom kerülni a vitákat s igyekszem békében élni becsületesen és okosan.”⁵¹
Richter hozzáértését mind a magyar sajtó, mind a honi zenészek elismerték, ám a németellenesség, vagy inkább az elnémetesítés ellenzése,⁵² ill. a magyar kultúra harcos védelme 1871/72-ben újfent, vagy in- kább még mindig, erősen befolyásolta a honi közvéleményt. Ezt támasztja alá Reményi lemondása a Nem- zeti koncertmesteri tisztjéről,⁵³ valamint az is, hogy a Zenészeti Lapok⁵⁴ szerint Orczy „Valóságos német kolóniát csinált a Nemzeti Színházból.”⁵⁵
Ilyen körülmények között tartották a Hungária szállóban a Wagner-egylet 1872. febr. 25-i, első értekezletét. Ennek előzményeként írt Wagner Theodor Kafkának egy levelet,⁵⁶ amelyben megemlítette a Bécsben alakult, és tudomása szerint már virágzó Wagner-egyletet. Az 1872. jan. 2-ára keltezett levélben Wagner reagált arra a mára már elveszett Richter-levélre, amiben az állt: „(…) hogy mihelyt életbe lép a bécsi egyesület, ott [megjegyzés: Pesten] is ala- pítanak egy fiókegyesületet.”⁵⁷ [Írta Wagnernek Richter.”]
A Zenészeti Lapokban id. Ábrányi Kornél március 3-án számolt be az értekezleten történtekről.
Langer Viktor
Az erősen elfogultnak és dühösnek mondható Ábrányi szerint mindössze húszan jelentek meg az értekezleten, közöttük Langer Viktor (1842-1902) zeneszerző, zenei író és Frecskay János (1841-1919) nyelvész, levéltáros, újságíró és az ipar- és iparjogvédelem szakmai nyelvének megújítója. Az eseményen a résztvevők két pártra szakadtak és nagy vita tört ki valószínűleg Richter és Ábrányi „vezényletével”, ill. között. Ennek tárgya abban állt, hogy az egylet csupán a bayreuthi színház megépítését segítő célzattal gyűjtsön össze tőkét, a bécsi „Patronatsverein” (pártoló egyesület) mintájára, vagy a hazai zenei életet is be- folyásolja, természetesen Wagner égisze alatt. Richter mindkettőt szerette volna, Mihalovich és Ábrányi viszont „csak” Bayreuth megépítését támogatták.⁵⁸
Érdekesség, hogy Ábrányi azt megemlítette március 3-i cikkében, hogy Mihalovich Ödönt választották az egyesület elnökének és Mende Jánost (Bódogot) jegyzőnek, ám Apponyi Albertről, az egylet tikáráról, vagy az ő jelenlétéről egyetlen szót sem ejtett.
Arról viszont igen, hogy olyan egyletnek lenne értelme, amely: „(…) az egyetemes művészeti szellemet s remekeket is felkarolná egész Wagnerig.” S a Mosonyi-„egylet”⁵⁹ erre a bázisra akart épülni Ábrányi szerint.
A Zenészeti Lapok márc. 3-i lapszámában írt arról is, hogy Richter február 28-án hangversenyt⁶⁰ rendezett Wagner és Bayreuth javára:
id. Ábrányi Kornél
„Richter János negyedik nagy zenekari hangversenye Febr. 28. ment végbe a vigadó nagy termében nagy számú közönség részvétele mellett. Ez volt ama hangverseny, melyet Richter, Wagner javára rendezett – habár a falragaszokon nem is volt jelezve – s melyben a nemz. szinház zenekari tagjai minden díj nélkül működtek közre, beigazolván az által, hogy egy idegen cél s egy teljesen német érzelmű karmester privát szeszélyének a kielégítése, elébbvaló előttök, mint a hazai célok bármelyike. Ha nem hát jó lesz majd erről annak idején megemlékezni.”
A koncert bevételéből Richter 1000 forintot küldött el Wagnernek, 500 forintot pedig a Hazai Zene- művészet Segélyegyletének utalt át. Az 1000 forint mellé a zenekar tagjai szívélyes üdvözletet is csatol- tak Haraszti szerint,⁶² amelyet, s a zenészek helytállását Wagner 1872. márc. 12-i levelében köszönt meg.⁶³ Szintén a március 3-i számban írt Ábrányi arról, hogy az egylet egyik célját végül a 300 talléros pártoló részvények (Patronatsscheinok) vásárlásában és azoknak a részvényesek közti kisorsolásában állapították meg, s egyben meg is jelentette a Wagner-egylet alapszabályait, amelyeket felterjesztettek miniszteri elfogadásra. Az alapszabályok megalkotásában egy öttagú bizottság vett részt, melynek tagjai Mihalovich Ödön, id. Ábrányi Kornél, Langer Viktor, Frecskay János és Mende János (Bódog) voltak.⁶⁴ Érdekes, hogy az eseménnyel kapcsolatosan Apponyi Albert gróf neve ismét nem merült fel.
Zenészeti Lapok, 1872. márc. 3.
Az alapszabálytervezet megjelentetésére a fővárosi sajtó jelentősebb lapjai közül a Fővárosi Lapok és a Magyar Újság reagáltak.⁶⁵ Közülük is a Magyar Újságban jelent meg az, hogy a Wagner-egylet második értekezletére, amelyen az alapszabályokat megfogalmazták, március 3-án délelőtt került sor.
Aznap a Borsszem Jankó élclap is írt a Wagner-egyletről:
„ÁBRÁNYI: Hát, barátom, ez ellen a Wagner-egylet ellen nem teszünk valamit?
REMÉNYI: Hjah, a Wagnernek megtiltani nem lehet… [Utalás Petőfi versére: A virágnak megtiltani nem lehet…]
PLOTÉNYI: De lehet a Richternek!
ÁBRÁNYI: Richter? Richter! … ez az ember tulajdonképpen mi jogon létezik egyáltalán? Nem em- lékeszem, hogy a bírói kineveztetések idejében ol- vastam volna az ő kineveztetését a Közlönyben. [A Richter-szó bírót jelent.]
REMÉNYI: Biz igaz a! Tán nincs is kinevezve és csak úgy bitorolja a Richter címet.
ÁBRÁNYI: Utána kell járnom! Leleplezem a turpisságot. Hiszen, kérem szépen, ez a Richter már valóságos Scharfrich[t]er! [A Scharfrichter szó jelentése: hóhér.] Reményit kiszorítja Beethovennel, engem kiszorít Wagnerrel. Skandalum! Még ha Beethovényi és Wagnényi volna legalább, hogy a magyar zene meg volna mentve a komponisták neveinek fermátái [korona, itt inkább végződés] által!”⁶⁶
A fenti diskurzusra valójában nem került sor. A kitalált beszélgetés azt kívánta sugallni, vagy arra kívánt rámutatni, hogy Wagnertől, a Wagner-egylettől, sőt Beethoventől is féltették a magyar zenét a honi zenei élet prominens képviselői – az írás megalkotója szerint, vélhetően a közhangulatra reagálva – s az újságírónak egyben Richterről is meg volt a maga véleménye.⁶⁷ A fenti „szösszenetet” még érdekesebbé teszi, hogy annak szereplője három „alapító” magyar wagnerista volt. Így az is lehet, hogy „beszélgetésük- ben” nem is annyira Wagner, sokkal inkább a „szemellenzős wagnerizmus” [saját kifejezés, nem idézet] és az elnémetesítés „réme” ellen, ill. a magyarság és a magyar kultúra mellett „emeltek szót”.
A Wagner-egylet második értekezlete azonban minden ellenállás és kétkedés ellenére megtartatott, az alapszabályokat megalkották, azokat fel is terjesz- tették miniszteri elfogadásra s megalkotásukban id. Ábrányi Kornél is részt vett.
Mihalovich életrajzi vázlatának az előbbiekhez kapcsolódó lapja. Ahogyan azt a korábbiakban írtam, Mihalovich következetesen 1862-őt jelölte meg Wagner első pesti látogatása időpontjául.⁸⁰
A Wagner-egylet megválasztott elnöke, Mihalovich Ödön (1842-1929) a Borsszem Jankó szatirikus írásának legalább két szereplőjével, Ábrányival és Reményivel is jó kapcsolatban állt, pl. ott volt Reményi és Fáy Gizella esküvőjén 1872. febr. 10-én,⁶⁸ élete és művészete pedig ezer szállal kapcsolódott Richard Wagnerhez.⁶⁹ Identitását tekintve horvát, magyar és német volt, naplóját németül írta,⁷⁰ de a magyar zene, zenei élet és kultúra mellett kötelezte el magát. Zeneszerzést először, szintén egy wagneristánál, Mosonyi Mihálynál tanult,⁷¹ s bár jelen volt a Tannhäuser 1862. márc. 6-i, pesti, eredeti nyelvű bemutatóján, wagneristává Wagner első pesti látogatásakor, 1863-ben vált.⁷² Így írt erről naplójában: „A benyomás olyan lenyűgöző volt, [hogy] azonnal lelkes tisztelőj[évé] és követőj[évé] [váltam] a wagneri zenének.”⁷³ A naplóban közölte azt is, hogy Wagnerrel – úgy, mint későbbi jó barátjával, Hans von Bülow-val – személyesen 1865-ben, a Trisztán és Izolda müncheni bemutatója után ismerkedett meg,⁷⁴ s még ez év augusztusában Liszt személyes ismerőse is lett.⁷⁵ Ezekről az eseményekről valószínűleg 1872-ben írt magyar nyelvű életrajzi vázlataiban is:
Mihalovich 1869-ben költözött Pestre,⁷⁶ de Apponyi Alberttel korábban, jogi tanulmányai alatt ismerkedett meg, 1863 körül, vagy után.⁷⁷ Apponyi azt írta róla és Wagnerről, hogy: „Wagner és Mihalovich között, ha nem is a szó technikai értelmében, olyanféle viszony állott fenn, mint tanítvány és mester között.”⁷⁸ Ám aki sok szeretettel és tanáccsal, művei bemutatásával, azok kiadatásának megsegítésével egyengette karrierjét Liszt Ferenc volt,⁷⁹ akit Langer Viktor, a Wagner-egylet egyik tagja is mesterének nevezhetett.
Az 1870-es év igen fontos volt Mihalovich életében. Április 6-án került sor első nagyzenekari önálló estjére,⁸¹ amelyet a közvélemény és a kritika is kedvezően fogadott. Ábrányi hat oldalas vezércikket írt róla a Zenészeti Lapokba⁸² és utalást tett arra, hogy nem csak Wagner, hanem Berlioz és Liszt hatása is felismerhető Mihalovich szerzeményeiben, majd leszögezte, hogy Mihalovich „az új iskola tagja”, azaz „jövő zenész”. Nem meglepő módon Ábrányi a cikkben azt is szóvá tette, hogy Mihalovichnak szükséges a magyar zene felé is fordulnia, mivel „Mint a magyar haza fia és szellemi képviselője, ezzel tartozik nem- zetünknek, tartozik az ügynek, és hazánk szellemi jövőjének.”⁸³ Nem csupán első, fontos hangversenye, hanem első irodalmi kísérlete is 1870-ből származik, amiben mesteréről és atyai jó barátjáról írt: Franz Liszt und die Beethoven-Feier in Pest (Liszt Ferenc és a Beethoven-ünnep Pesten) címmel.⁸⁴
Az 1871-es év fontos eseményei között szerepelt az április 5-e, mikor Liszt öt fiatal szerző, köztük Mihalovich és Langer Viktor egy-egy művét vezényelte a Filharmóniai Társaság élén az MTA dísztermében.⁸⁵ Sőt. Ekkor történt az a nevezetes eset is, miszerint Janina Olga Mihalovichnak adta át a pisztolyt, amivel Lisztet akarta lelőni, szerelemféltésből.⁸⁶
1872. márciusában Mihalovich újabb önálló hangversenyt szeretett volna rendezni, ezúttal a Magyarhonban élő zeneművészek segélyegylete számára a Nemzeti zenekarával, ám a felkértek Blau Gyula hegedűs nevében Bartay Endrének, az egylet elnökének írták meg nemleges válaszukat azzal az indokkal, hogy a „zenekar nevezett zeneszerző [Mihalovich] igazgatása mellett semmi előnyös anyagi eredményt nem remélhet”.⁸⁷
Mihalovich 1872. febr. 16-i keltezéssel válaszolt Bartaynak, igen megbántott hangnemben:⁸⁸
S hogy miért volt olyan fontos ez az affér a Magyar Wagner-egylet történetére vonatkozóan? Azért, mert a nemzeti zenekara „saját kútfőből” jótékonysági felkérést biztosan nem utasított volna vissza, így annak hátterében minden valószínűség szerint Richter⁸⁹ és Orczy álltak.⁹⁰ Mihalovich és Richter így 1872. febr. 16-a körül épp haragban lehettek, ami tovább árnyalhatja a Wagner-egylet febr. 25-i, első értekezletén kialakult parázs vitát, amiben Ábrányi és Mihalovich álltak szemben Richterrel. Továbbmenve az is lehet- séges, hogy ugyan Richter ígérte meg 1872. januárjában Wagnernek, hogy Pesten a bécsi egyesület fióke- gyletét megalapítja, mégis Mihalovich tette meg ezzel kapcsolatosan az első komoly lépést. A képet árnyalhatja egy másik forrásban lelt adat, ami szerint „(…) Mende János [Bódog] volt az, akinek kezdeményezésére a Hungária szállóban tanyázó Gondűző-társaság megalapította a Pesti Wagner Egylet[et].”⁹¹
Febr. 25-e után a következő fontos Wagner-egylettel kapcsolatos esemény márc. 3-án az alapszabályok megfogalmazása és felterjesztése volt, majd ezután közvetlenül – úgy tűnt – semmi érdemleges sem történt egylettel kapcsolatosan. Vagy lehet, hogy mégis? Major Ervin azt írta ugyanis korábban már több- ször idézett Mihalovich-tanulmányában, hogy „[1872] Május 16-án tartotta a pesti Wagner-egylet alakuló gyűlését a „Hon“ szerkesztőségében. Már február 25- én volt ebben az ügyben értekezlet, melynek elnökéül Mihalovichot, jegyzőjéül Mende Bódogot, a „Magyar Újság“ munkatársát választották meg.⁹² Az egyesület programmjának megbeszélése után alapszabályter- vezetet készítő bizottságot választottak; tagjai lettek Mihalovich elnöklete alatt id. Ábrányi Kornél s az értekezletre vonatkozó felhívás három kibocsátója: Langer Viktor, Frecskay János és Mende Bódog. A felterjesztett alapszabályokat a Zenészeti Lapok 10-i száma közölte. A május 16-i ülésen megválasztották elnöknek Mihalovichot, jegyzőnek Mende Bódogot, pénztárosnak Grinzweil Norbertet; a tizenkettes igazgató-választmány tagjai lettek: Ábrányi Kornél (egyúttal alelnök), Bartay Ede, Bellovics Imre, Engeszer Mátyás, Fellegi Viktor, Gobbi Henrik, Langer Viktor, Mihalovich János, Náday Ferenc, Richter János, Siposs Antal és Reményi Ede. Majd a módosított alapszabályok elfogadtatására május 26-án közgyűlést tartottak. Az egyesület azonban csak 1873-ban kezdte meg a működését.”⁹³
Zenészeti Lapok, Művészeti újdonságok rovat, 1872. máj. 19., XII/34.
A fenti forrás szerint a pesti Wagner-egylet 1872. május 16-án alakult meg a Hon szerkesztőségében. Ezt, s a többi adatot, a korabeli magyar sajtóban megjelent cikkekben közöltek – részben, vagy egészben – megerősítették. A Budapesti Közlöny, a Hon, az Ellenőr, a Fővárosi Lapok, a Magyar Újság és a Zenészeti Lapok írtak hosszabban-rövidebben az eseményről.⁹⁴
Az egylet alapításának május 16-i dátuma a Zenészeti Lapokban és a Budapesti Közlönyben konkrétan szerepelt, az Ellenőrben pedig utaltak a 16-ára:
„A Wagner-egylet tegnap este tartotta alakuló köz- gyűlését, (…)”⁹⁵ Mivel a Hon valószínűleg az Ellenőr cikkét vette át május 18-án, s abban a „tegnap” szó szerepelt, az egylet alakulását akár 17-ére is datálhatnánk. A források többségében azonban a 16-i dátumot találjuk, így viszonylagos biztonsággal le- szögezhetjük, hogy a pesti Wagner-egylet 1872. má- jus 16-án, a Bayreuthi Színház alapkőletétele előtt mindössze hat nappal, végre megalakult.⁹⁶
Az alakuló közgyűlésen Mihalovich bemutatta a minisztériumból visszaérkezett alapszabályokat, amelyek „(…) Jól lehet szorosan (…) a hasonczélú egyletek mintájára készültek, a miniszterium több- féle módositást kiván,”⁹⁷ melynek megalkotása céljából létrejött egy háromtagú bizottmány. Az egylet így 32 taggal megalakult, a gyűlésen pedig 15-en voltak jelen.⁹⁸ Érdekes, hogy id. Ábrányi Kornél ezúttal nem találta kevésnek a gyűlésen megjelentek számát, mint ahogyan tette azt a 20 fővel kapcsolatosan 1872. febr. 25-én. Az is érdekes lehet, hogy Ábrányi és Major is „átkeresztelték” a pénztárnokot. S mivel neve a Budapesti Közlönyben, az Ellenőrben és a Honban is Grünzweig Norbertként jelent meg, így inkább ez, mint a Major-tanulmányban (Grinzweil) és a Zenészeti Lapokban (Grünzweil) közölt lehet a mérvadó.
Csak a Zenészeti Lapok írt arról, hogy a tizenkettes igazgató választmány tagjait titkos szavazással választották. Ők id. Ábrányi Kornél, Bartay Ede, Bellovics Imre, Engeszer Mátyás, Fellegi Viktor, Gobbi Henrik, Langer Viktor, Mihalovich János, Ná- day Ferenc, Richter János, Sipos Antal és Reményi Ede voltak. Elgondolkodtató, hogy Apponyi Albert neve ezúttal sem merült fel egyetlen általam megtalált forrásban sem az esemény kapcsán. A pesti Wagner-egylet azonban végre működött, s valószínűleg május 26-án tartott újabb értekezletén fogadta el a módosított szabályzatot, majd 1873-ban kezdte meg hivatalos működését.⁹⁹
A tizenkét tagú választmány tagjai – általánosságban véve – az akkori honi zenei és kulturális élet ismert/elismert szereplői voltak. Bartay Ede (1825- 1901) zeneszerző, zongorapedagógus, Bartay Endre színigazgató fia, Bellovics Imre (1847-1921) zeneszerző, karnagy, tanár pedig a korabeli főváros jelentős alakja volt, akinek neve felmerült Wagner 1869. máj. 23-i levelének címzettjei között, s aki játszott a bayreuthi színház alapkőletételénél a zenekarban. Engeszer Mátyás (1812-1885) karnagy, zeneszerző és kántor, az első magyar nőikar megalapítója sokat tett a magyar „dalos-ügyért”. Fellegi Viktor (1840- 1874) a budapesti nemzeti zenede tanára volt, s 1872-ben, s Apolló címen zenemű-folyóiratot is indított. Gobbi Henrik (1842-1920) zongoraművész, zeneszerző, tanár, Gobbi Alajos hegedűs bátyja, aki 1863-ban, Wagner első pesti látogatásánál hibát fedezett fel a második kürt stimmjében. Mihalovich János (1843-1917) Ödön testvére volt, akivel közös háztartásban élt 1870-től 1892-ig. Langer Viktor (1842-1902), fontos szerepet játszott a Wagner-egylet megalapításában, több kritikát is írt Mihalovich zeneműveiről, s miután felhagyott a „lisztiánus” klasszikus darabok komponálásával, rendkívül sikeres műdal- és csárdásszerző lett. Náday Ferenc (1840-1909) színész, rendező, a Nemzeti tagja, Sipos(s) Antal (1839-1923) pedig zongoraművész, ze-neszerző, zenepedagógus, Liszt egyik kedves tanít- ványa/barátja, és Wagner személyes ismerőse volt.¹⁰⁰ A cikk „slusszpoénja”, a pesti Wagner-egylet 1872. május 16-i megalapítása több kérdést is felvet. Ezek közül az egyik legfontosabb: miért nem szerepel a korabeli sajtóban a Wagner-egyletről írt sorok között sem az első két értekezlet, sem a harmadik kapcsán Apponyi Albert neve? És ami talán még fontosabb: miért található olyan kevés adat, jobbára csak annyi, hogy Apponyi az egylet tikára volt,¹⁰¹ az Apponyi- és a többi releváns irodalomban?¹⁰² Wagner és a pesti Wagner-egylet Apponyi számára lényegtelen nem lehetett, hiszen többször találkozott Wagnerrel,¹⁰³ személyes, jó ismerőse volt, beszédet mondott a Festspielhaus nyitóelőadása után, tanulmányt írt a Parsifalról,¹⁰⁴ és még sorolhatnám… Igen nagyszámú forrást áttanulmányozva és végül érdemleges válaszokra nem találva arra jutottam, hogy a kérdés kinyomozása egy újabb tanulmányt igényelne. Konklúzióm így jelenleg mindösszesen ennyi: lehetséges, hogy Apponyi, Mihalovich jó barátja és a pesti Wagner-társaság több tagjának jó ismerőse, csupán az egylet tisztelet- beli, ám igen buzgó titkára volt.¹⁰⁵ Sőt, ahogyan az egyik forrásban szerepel, mágnásbarátait is igyekezett adakozásra bírni a pesti Wagner-egylet javára.¹⁰⁶
S bár az ő szerepét tekintve még maradt megválaszolatlan kérdés, hiszem, hogy a feltárt tények jelentősen hozzájárultak tudásunkhoz a pesti Wagner-egylet megalapításával és keletkezésével kapcsolatban, s egyben méltó emléket állítottak az elődöknek.
Lábjegyzet
1 Magyar Újság, 1872. febr. 23, péntek, VI/48.
2 Hevő Péter, Időzített bomba vagy félreértett nagyhatalom? A Német Császárság születése – Ujkor.hu, hozzáférés: 2022. 07. 18., 14:00.
A továbbiakban a hozzáférés jelölése: hf.
3 Teljes belpolitikai önállóság, kétkamarás országgyűlés, saját kormány és önálló nemzeti jelképek, úm.: lobogó, himnusz, ám jogi értelemben egyetlen, közös állam. Fónagy Zoltán-Nagy Béla, 1867-1918 Osztrák-Magyar Monarchia in Bölcsészettudományi Kuta- tóközpont, Történettudományi Intézet, https://tti.abtk.hu/terkepek/1867-1918-osztrak-magyar-monarchia, hf: 2022. 07. 18. 14:05.
4 Dr. Gróf Apponyi Albert, Emlékirataim, Ötven év, Ifjukorom, Huszonöt év az ellenzéken, Pantheon, Budapest, 1922, 39. és 40.
5 A századforduló három évtizede in Magyarország a XX. században, III. kötet, Kultúra művészet sport és szórakozás. https://mek. oszk.hu/02100/02185/html/431.html. Hf: 2022. 07. 18., 17:47.
6 BME Gépészmérnöki Kar, https://gpk.bme.hu/hu/. Hf: 2022. 07. 18., 17:53.
7 1872. évi XIX. törvénycikk in 1000-2003, ezer év, 1870-79. https://web.archive.org/web/20120128113744/http://www.1000ev.hu/
index.php?a=2&k=4&f=5407¶m=5535#tv5535. Hf: 2022. 07.18., 18:22.
8 V. ö: 6-os lábjegyzet.
9 Vasárnapi Újság, 1872. február 25., vasárnap. Melléklet a Vasárnapi Újság 8-ik számához, Mi újság rovat (A képviselőház). 19/8.
10 Estók János, A szürke eminenciás in Rubicon, A haza bölcse, Deák Ferenc, 2003/9-10. 99.
11 Szulovszky János, A fordulópontok évtizede in Szemle, 2004/10. https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz2010- 4/577592_szulkovszky.pdf. Hf: 2022. 07. 18.,18:00.
12 V. ö: 10-es lábjegyzet. Ua., kivéve (Pesti farsangi statisztika) és Nemzeti Színház.
13 A szöveg néhány apró eltéréstől eltekintve mind a négy lapban ugyanúgy hangzott. Magyar Újság, Tudomány és irodalom rovat, 1872. febr. 23, péntek, VI/48. Reform, Különfélék rovat, 1872. febr. 23., péntek, III/52. Pesti Napló, 1872. febr. 24., szombat, 23/45. Ellenőr, Hírek rovat, 1872. febr. 24., szombat, IV/45. A Hon nem számolt be az eseményről.
14 Mai helyesírással közlöm: „*Egy Magyar Wagner-egylet alakítása ügyében több zenebaráttól a következő felhívást kaptuk: a hatal- mas áramlat, melyet a művészvilág sarkallására Wagner Richard hullámzásba hozott, a fennkölt irány, melyet zeneköltői és műirodal- mi művei kijelölnek, midőn minden nemzet művészetének általán [itt: általában] és zenéjének különösen önerejéből, önjellegéből me- rített fejlesztését hirdetik, kell, hogy bennünk, kik nemzeti zenénk életképességétől át vagyunk hatva, s fölvirágzását egyes-egyedül önmagából lendülő erejében keressük, a legmelegebb visszhangra találjon. Ama magasan szárnyaló teremtő szellem, mely a művészet vezérelvéül azt hirdeti, hogy csak az a helyes nemzeti irány, mely géniuszát nem hazudja bele más, rá nézve idegen nemzet jellemé- be, hanem nemzetiségi örökségét tisztán és romlatlanul megőrizvén speciális szűk korlátai közül igyekszik az általános magaslatra emelkedni, az úttörő oly eszmének ígért földjét nyitja meg előttünk, mely bölcsőjében lévő saját nemzeti irányunk fejlesztésére és virulására csak termékenyítő hatással lehet. Ez indított bennünket a „Magyar Wagner-egylet” tervezésére, melynek megvalósítása azokon áll, kik zenénk és általán [általában] művészetünk emelkedését szívükön hordják. – Célunk a föntebbiekben ki van jelölve: – Wagner tisztán nemzeti szellemben haladó zenéjének és eszméinek terjesztése és irodalmi műveinek átültetése. A „miképp” további megvitatásra való kérdés, de működésünket elsősorban azzal hisszük legméltóbban és legcélszerűbben megkezdeni, ha törekvésünket oda irányozzuk, hogy a Bayreuthban készülő epochális [itt: korszakalkotó] zenészeti eseménynél, a Wagner színház megnyitása alkalmával rendezendő mintaelőadásoknál Magyarországot képviseltetjük. E tervünk módozatát kell megállapítani lesz feladata egy értekezletnek, melyet vasárnap f. é. [folyóév] febr. 25-én d. u. 3 órakor a Hungária szálloda I. em. 4. sz. alatt tartunk, s melyre a hazai művészet minden barátját ezúttal tisztelettel meghívjuk. A „Magyar Wagner-egylet” tervezői.”
20 A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes, Budapest, 1896, 502. https://adt.arcanum.com/hu/view/PallasLexikon_12/?que-
ry=mende%20b%C3%B3dog&pg=509&layout=s, hf: 2022. 07. 23., 18:33. 2. Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons, Bu-
dapest, 1915, 594. https://adt.arcanum.com/hu/view/RevaiLexikon_13/?query=mende%20b%C3%B3dog&pg=595&layout=s, hf: 2022. 07. 23., 18:34. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet, Mende Bódog (felsőgallói),1073-1074. oldal, https:// adt.arcanum.com/hu/view/SzinnyeiMagyarIrok_08/?query=mende%20b%C3%B3dog&pg=538&layout=s hf: 2022. 07. 23., 18:50.
21 Major Ervin, Mihalovich Ödön in Tanulmányok in (MTA) Muzsika. Zeneművészeti, zenetudományi és zenekritikai folyóirat 1., 1929/5., 16.
22 Fővárosi Lapok, Fővárosi hírek rovat, 1872. febr. 24., szombat, 9/44.
23 V. ö: előző lábjegyzet.
24 id. Ábrányi Kornél ültette át magyarra A Tannhäuser és a Bolygó hollandi szövegét, továbbá Wagner Die Kunst und die Revolution
c. könyvét is. Forrás: Varga Ildikó, Richard Wagner, Magyarország és a magyarok, Magánkiadás, Pécs, 2018, 208. és 211., valamint
292. A továbbiakban a forrás jelölése: Varga.
25 A műkritika, mint műfaj létrehozásában nagy szerepe volt, valamint ő írta az első magyar zeneesztétikai munkát is, 1877-ben. A ma- gyar zene a 19. században című könyvében egy teljes fejezetet szentelt Wagnernek. V.ö: 25-ös lábjegyzet, 292.
26 Mosonyi Mihály, Reményi Ede, Rosty Pál, Vajda Viktor, Bertha Sándor. Utóbbi az 1870-es évekre Wagner-ellenessé vált.
27 Zenészeti Lapok, Művészeti újdonságok rovat, 1872. febr. 25., vasárnap.
28 Az előadások után mind a rendező, mind a karmester tegyenek jelentést, a drámai előadások elején egy, a darabhoz illő nyitány játsz- szanak, vett a színháznak egy Bösendorfer zongorát, stb. Forrás: A renegát, báró Orczy Bódog portréja, 2013. 01. 25., 9:03. https:// caruso.blog.hu/2013/01/25/a_renegat_baro_orczy_bodog_portreja, hf.: 2022. 07. 22., 9:24.
29 Erkel kérte Wagnertől a Tannhäuser legújabb változatát, de Wagner a „régit” küldte el. Forrás: Richard Wagner levele Erkel Ferenc- nek Pestre. Kelt: 1870. jún. 28., Luzern. WBV 5611, WHL (S) 25. Forrás: Varga, 97/98. 272.
30 A bemutató után változó sikerrel játszották. Forrás: Varga, 102.
31 Fővárosi Lapok, A „Tannhäuser” jelmezes főpróbája1871. márc. 10., 8/57.
32 Fővárosi Lapok, A „Tannhäuser” zenéje. I. II. 1871. márc. 14. és 15., 8/60. és 61.
33 Der Tannhäuser im Nationaltheater, Ungarischer Lloyd, 1871. márc. 14-én.
34 1869. okt. 9-én elhunyt. Forrás: Varga, 271.
35 WBV 5543, WHL (S) 24. Forrás: Varga, 273.
36 Kapcsolatuk kezdete: 1866. Richter ekkor Wagnernél dolgozott Tribschenben a „Mesterdalnokok”-on.
37 Itt jelenthet társat. ill. pajtást is. Esetleg mesterlegényt.
38 Wagner Richterhez csak 1870-ben 13 levelet írt. Forrás: Richard Wagner, Briefe an Hans Richter, dearbooks, 2012, 54-82. (A Kar- path-levelek újrakiadása.)
39 Lengyel Emese, Richter János karmester – Győrből a világhírig in Magyar Nemzet, 2022. júl. 22. Hf: 2022. 07. 22., 10:12.
40 1875. jan. 27., bár a levél keltezés nélküli. Az időpontra az esküvő időpontjából következtethetünk. WBV A437. WHL
(S) 33. Forrás: Varga, 275. Egyes források szerint Richter Wagnert hívta esküvői tanúnak.
41 1876. aug. 13-án Mihalovich és Apponyi is ott voltak, Apponyi minden valószínűség szerint 17-én mondta el elhíresült beszédét.
42 Richter János világhírű karmester életéről jelent meg kötet in Színház online, 2022. ápr. 15., 6: 56, hf: 2022. 07. 22., 10:40.
43 Richter 46 alkalommal vezényelte a Filharmonikusokat. Utoljára 1907. ápr. 8-án. „A hangversenyekért nem fogadott el tiszteletdíjat, csak költségei megtérítését.” Forrás: Németh Amadé, Richter János emlékezete in Muzsika, 1967. 02. 01., X/2., 17.
44 Muzsika, 1993. 11. 01. 11. szám. Kozmata Ferenc felvétele. A kép 1875-ben, az esküvő után készült.
45 „Nach unsren Wahrnehmungen müssen wir nur sehr wünschen, daß Sie sofort die Stelle in Pest annehmen: als Dirigent und Kap- ellmeister sind Sie in Ihrem Fach und auf Ihrem Feld.” Wagner levele Richternek Bécsbe. Kelt: 1871. július 29. Tribschen. Forrás: Richard Wagner, Briefe an Hans Richter, dearbooks, 2012, 82., lábjegyzet. (A Karpath-levelek újrakiadása.)
46 V. ö: eggyel feljebb.
47 A magyarországi bemutató: 1866. dec. 1. Vezényelt: Huber Károly. Forrás. Varga, 206.
48 14 Wagner műrészlet, ám 22 magyar mű hangzott el Richter vezényletével az összes hangverseny műsorát összevetve. Forrás: Né- meth Amadé, Richter János emlékezete in Muzsika, 1967. 02. 01., X/2., 17.
49 Erkel Ferenc névleg megmaradt főzeneigazgatónak.
50 Régi rendszer.
51 Németh Amadé, Richter János emlékezete in Muzsika, 1967. 02. 01., X/2., 16.
52 Germanizmus.
53 Zenészeti Lapok, 1871. dec. 3., 12/10, 151.
54 Ábrányi 1871 novemberében ismét közölte Wagner 1863. aug. 8-án neki címzett levelét, amelyben kifejti, hogy a magyar kultúra és művészi zene fejlődése csak nemzeti alapon lehetséges, sőt germanizáció (elnémetesítés) – ellenes kommentált is fűzött hozzá. Forrás: Zenészeti Lapok 1871. nov. 26., 12/9. 134.
55 Zenészeti Lapok, 1871. dec. 31., 12/11, 212.
56 Richard Wagner levele Theodor Kafkának Bécsbe. Kelt: Luzern. WBV 6000 WHL (S) 26. Forrás: Varga, 273.
57 V. ö: előző lábjegyzet.
58 Ábrányi szavai, amelyeket az említett lapszámban közölt. „Mi részünkről, dacára, hogy első hirdetői és terjesztői voltunk hazánkban a Wagner eszmék és műiránylatoknak; kik érte gúnyt, kicsinylést, üldözést és mindenféle gúnyneveket szenvedtünk, s kik ezután is önzetlen meggyőződésből fakadó következetességgel akarjuk, s fogjuk is minden erőnkből elősegíteni az ő geniuszának elismerését: egy ily minden nemzeti alapot arculcsapó törekvést soha nem fognánk tudni támogatni. Előttünk mindenek felett legdrágább kincs a nemzetiség, a magyar nemzeti alap [Ez ki van emelve a szöveg- ben.] melyre minden téren kell állanunk, hogy nemzeti önállóságunkat kivívhassuk. Ha ezt önmagunk feladjuk, feladjuk nemzeti jövőnket is, főleg jelen viszonyink közt, hol ugy is minden oldalról elnyelés fenyegeti a magyar nemzetiséget. Ily áron – legalább nekünk – nem kell a kultúra s még Wagnerismusból reménylett Művészeti megváltás menyországá- ról is készek lennénk lemondani, mert itt Magyarországon először magyaroknak [Kiemelve.] s csak aztán kell lennünk művészeknek. [Kiemelve.] A ki ezt nem érti, vagy nem akarja érteni, az menjen idegen hazába működni, s az arany kosmopolitikus lángja mellett akár elolvadhat aztán wagneri lelkesedésében.” Zenészeti Lapok, 1872. márc. 3. Címlap.
59 A Mosonyi Társaság 1870. nov. 20-án tartotta alakuló ülését, de végül nem jött létre. Elnöke – akitől a megalapítás eszméje szárma- zik – Orczy Bódog volt, pártfogó-elnöke Liszt Ferenc. Bizottsági tagok: id. Ábrányi Kornél, Reményi Ede, Mihalovich Ödön, Hollós László, Koltay Jakab és Langer Viktor. Források: Varga, 105, hivatkozással Haraszti, 366.
60 Műsoron voltak: A nürnbergi mesterdalnokok nyitánya, előjáték a III. felvonáshoz, kvintett a Mesterdalnokokból (Selig, wie die Sonne-magyarországi bemutató) és a Huldigungsmarsch. Forrás: Varga, 107.
61 A képekről: id. Ábrányi Kornél, 1902. okt. 19., 49/42, a szerző ismeretlen. Langer Viktor, Ország-Világ, 1895. április 14., 16/15, a fényképész ismeretlen. Frecskay János, Igazmondó, 1871. 303. I., a szerző ismeretlen.
62 Haraszti, 366.
63 Richard Wagner levele Richter Jánosnak Pestre. Kelt: 1871. márc. 12., Luzern. WBV 6075, WHL (S) 27.
64 Haraszti, 363.
65 „A Wagner-egylet egyelőre csak 15 hóra alakult, 30 frt tagdíjjal bayreuthi ünnepi előadásokra pártoló jegyeket szerezve, azokat a tagok közt kisorsolja.” Fővárosi Lapok, Fővárosi hírek rovat, 1872. márc. 05., 9/52. „A Wagner-egylet alapszabálykészítő gyűlése tegnap d.e. a müncheni és egyéb németországi egyletek mintájára állapította meg szabályait.” Magyar Újság, Krónika, Pest, márczius
4. 1872. márc. 05., VI/52.
66 Borsszem Jankó, Ányi-ényi, 1872. márc. 3., 5/218. 8. Mai helyesírással.
67 Plotényi Nándor, Reményi volt tanítványa, kiváló hegedűs és Wagner személyes ismerőse volt.
68 Az információ Mihalovich naplójában. Elveszett. Forrás: Major Ervin, Mihalovich Ödön in Tanulmányok in (MTA) Muzsika. Zene- művészeti, zenetudományi és zenekritikai folyóirat 1., 1929/5., 14. A továbbiakban a forrás jelölése: Major.
69 Levelezett Cosima Wagnerrel (14 levél a Liszt-hagyatékban, Liszt Ferenc Kutatóközpont), Mathilde Wesendonck-kal (41 levél), stb. Windhager Ákos, Mihalovich Ödön pályaképe, Doktori disszertáció, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 2010, 156, 287. A továbbiakban: Windhager.
70 Major, 7.
71 Major, 8/6-os lábjegyzet.
72 Mihalovich következetesen azt írta naplójában, hogy Wagner első hangversenyeit 1862-ben adta Pesten.
73 „Der Eindruck war überwältigend; sofort enthusiastischer Verehrer u. Anhänger Wagner’scher Musik.“ Major, 8.
74 Major, 8. és 8/12-es lábjegyzet. Apponyi Albert, Mihalovich Ödön, Zeneirodalmi szemle, 1895/1.
75 Major, 9.
76 Windhager szerint 1870-ben. Lásd: Windhager, 118.
77 Windhager, 34.
78 Apponyi Albert, gr (1933), Élmények és emlékek, sajtó alá rendezte Jánoky-Madocsány Sarolta, Atheneum, Bp., 1933. 62.
79 Pl. a Hagbarth és Signe c. operájának bemutatását is Liszt segítette elő. Windhager, 100.
80 Csak a vonatkozó részeket közlöm: „(…) 862 – Wagner Budapesten hangversenyezik. Óriási benyomás. Wagnerista lettem. (…) 865 – Lipcse. Kirándulás Trisztán és Izolda előadására Münchenbe. Személyes megismerkedés Wagner- és Bülow-vel. (…)” A számok az évszámokat jelölik. In Önéletrajz (1872?), OSZK-Fond XII/1322. Idézi: Windhager 83. és 84.
81 1870. április 6. „Vigarda”. Windhager, 260.
82 Zenészeti Lapok, 1870. Mihalovich Ödön s hangversenye, 1870. ápr. 10., X/28.
83 V.ö: előző lábjegyzet.
84 Pester Lloyd 1870. december 14., 299. sz. Eduard v. Mihalovich szerepel szerzőként. Az Ödön-keresztnevet már a Baradlayaknál is rosszul fordították németre.
85 Elhangzott Mihalovich Rémhajó c. balladája, Langer Viktor Ave Máriája, Orczy Bódog és Bertha Sándor egy-egy műve, sőt Erkel Sándor Csobánc-nyitánya is. Forrás: Windhager, 262. Az évet itt elgépelte a szerző.
86 Windhager, 50.
87 Major, 14.
88 V. ö: előző lábjegyzet.
89 Különösen, mivel Windhager a Filharmóniai Társulat bérbevételének szándékáról ír, amit Mihalovich Richtertől kért el. Forrás: Windhager, 87.
90 A történetről Ábrányi a Zenészeti Lapokban is írt. Forrás: Major, 15.
91 Pesti Hírlap, 1933. okt. 19., Színház és zene rovat, A magyar zenei sajtó és Wagner Richárd.
92 Major, 16., hivatkozással: Zenészeti Lapok, A Wagner-egylet kérdéséhez, 1872. márc. 3.
93 Major, 15. és 16., hivatkozással: Zenészeti Lapok, Az idézetben megtartottam az eredeti helyesírást.
94 Budapesti Közlöny, 1872. máj. 19., 114. szám. A Hon, 1872. máj. 18., Reggeli kiadás, Különfélék rovat, X/115. Ellenőr, Hírek rovat (Pest, máj. 17.), 1872. máj. 18., IV/116. Fővárosi Lapok, 1872. május 19., 9/114. Magyar Újság, 1872. máj. 18., VI/118. Zenészeti Lapok, Művészeti újdonságok rovat, 1872. máj. 19., XII/34.
95 Hírek, Pest, máj. 17. Mivel a fejlécben a 17-e szerepel, ezért a tegnap 16-át kell, hogy takarjon.
96 Minden forrásban szerepel Langer Viktor neve, akit az egylet az alapkőletételre delegált.
97 Ellenőr, 1872. máj. 18. A minisztériumon valószínűleg a belügyminisztérium értendő.
98 Az Ellenőr 1872. máj. 18-i közlése.
99 Zenészeti Lapok 1872. június 2., XII. évf. 36. sz.
100 Magyar Életrajzi Lexikon, Bartay, http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00523/01143.htm, hf: 2022. 07. 28., 14:29. Bellovics, Varga, 296. Engeszer Mátyás, Éngesszer, https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexiko- nok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/e-e-7530E/engeszer-matyas-engesszer-753B6/, hf: 2022. 07. 28., 14:45. Fellegi (Feigler) Viktor, https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei- jozsef-7891B/f-82EA0/fellegi-feigler-viktor-83DEB/, hf: 2022. 07. 28., 14:49. Gobbi Henrik, https://www.arcanum.
com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/g-gy-757D7/gobbi-henrik-75993/, hf: 2022.
07. 28., 14:55. Mihalovich János, Windhager, 16. Langer Viktor, Windhager, 33, 65, 66, 198. Siposs Antal, Varga, 349.
és 350.
101 Pl. Haraszti, 363.
102 Többek között ezekben az önéletrajzi írásokban sincs nyoma a Wagner-egyletnek: Apponyi Albert, Élmények és emlékek, III. fejezet, Személyes kapcsolataim Liszt Ferenccel és Wagner Richárddal, Budapest, Atheaneum,1933., 61-91. Apponyi Albert, Emlékirataim, Ötven év, Ifjukorom-Huszonöt év az ellenzéken, Pantheon, Budapest, 1922. 19-60, stb.
103 „Wagner Richárddal először személyesen Liszt Ferencnél találkoztam Weimarban.” 73. 1. találkozás, A Krisztus orató- rium bemutatója alkalmával, 2. találkozás, Apponyi részt vett a budapesti Liszt-Wagner hangverseny 1875. márc. 9-i, délelőtti főpróbáján, 3. találkozás, Bayreuth, 1876., ünnepi beszéd. Apponyi Albert, Élmények és emlékek, III. fejezet, Személyes kapcsolataim Liszt Ferenccel és Wagner Richárddal, Budapest, Atheaneum,1933., 61-91.
104 Dr. gróf Apponyi Albert, Parsifal in Tanulmányok in Bernhard Zsigmond szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle.
2. évfolyam, Budapest, 1914. 145-150.
105 „Buzgó tevékenységet fejtett ki Apponyi gróf az 1872-ben alakult Wagner-egyesület keretében, (…) ”Zene 14, (1932- 33), Apponyi Albert gróf (1836-1933), 1933/10.
106 Apponyi és a muzsika in Est, 1933. febr. 12. 15.
Források
Levelek
Richard Wagner levelei
Richard Wagner a Zenészeti Lapok Főszerkesztőjé- hez, Pestre. Kelt: 1863. aug. 8. Penzing. WBV A 218, WHL (S) 16. (Az eredeti ismeretlen helyen.)
Richard Wagner Radnótfáy Sámuelhez, Pestre. Kelt: 1870. márc. 31. Luzern. WBV 5543, WHL (S) 24.
OSZK Levelestár/Richard Wagner levele Radnótfáy Sámuelnek.
Richard Wagner levele Erkel Ferencnek Pestre. Kelt: 1870. jún. 28., Luzern. WBV 5611, WHL (S) 25.
OSZK Kézirattár, Fond XII/1190.
Richard Wagner levele Richternek Bécsbe. Kelt: 1871. július 29. Tribschen. Richard Wagner, Briefe an Hans Richter, dearbooks, 2012, 82., lábjegyzet. (A Karpath-levelek újrakiadása.)
Richard Wagner levelei Hans Richternek. Richard Wagner, Briefe an Hans Richter, dearbooks, 2012, 54-82.
Richard Wagner levele Theodor Kafkának, Bécsbe. Kelt: 1872. jan. 2. Luzern. WBV 6000, WHL (S) 26.
OSZK Kézirattár Fond XII/1191.
Richard Wagner levele Richter Jánosnak Pestre. Kelt: 1872. márc. 12., Luzern. WBV 6075, WHL (S) 27. A Magyar állami Operaház Emlékgyűjteménye. 72. 48. 46.
Richard Wagner Hans Richterhez, Budapestre. Kelt: 1875. jan. 27. Bayreuth. WBV A437, WHL (S) 33. Az eredeti ismeretlen helyen.
A WHL (S) jelzet, ami Wagner magyar leveleinek 2018-as katalógusát takarja, forrása: Varga Ildikó, Richard Wagner, Magyarország és a magyarok 1842-1924 Magánkiadás, 2018., 261-278. Liszt Ferenc levele
Liszt Ferenc Carolyne Sayn-Wittgensteinnek 1871. nov. 19. Németh Amadé, Richter János emlékezete in Muzsika, 1967. 02. 01., X/2., 16.
Egyéb kéziratok
Mihalovich Ödön önéletrajzi vázlatai. (1872?), OSZK Fond XII/1322.
Újságok, folyóiratok
1870
Zenészeti Lapok, 1870. Mihalovich Ödön s hangver- senye, 1870. 04. 10., X/28.
Pester Lloyd 1870. december 14., 299. sz
1871
Fővárosi Lapok, A „Tannhäuser” jelmezes főpróbája, 1871. márc. 10., 8/57.
Fővárosi Lapok, A „Tannhäuser” zenéje. I. II. 1871. márc. 14. és 15., 8/60. és 61.
Der Tannhäuser im Nationaltheater, Ungarischer Lloyd, 1871. márc. 14-én.
Zenészeti Lapok 1871. nov. 26., 12/9. 134.
Zenészeti Lapok, 1871. dec. 3., 12/10, 151.
Zenészeti Lapok, 1871. dec. 31., 12/11, 212.
1872
Magyar Újság, 1872. febr. 23, péntek, VI/48. Reform, Különfélék rovat, 1872. febr. 23., péntek, III/52.
Pesti Napló, 1872. febr. 24., szombat, 23/45. Ellenőr, Hírek rovat, 1872. febr. 24., szombat, IV/45.
Fővárosi Lapok, Fővárosi hírek rovat, 1872. febr. 24., szombat, 9/44.
Vasárnapi Újság, 1872. február 25., vasárnap. Mellék- let a Vasárnapi Újság 8-ik számához, Mi újság rovat (A képviselőház). 19/8. Uo: (Pesti farsangi statisztika) és Nemzeti Színház.
Zenészeti Lapok, Művészeti újdonságok rovat, 1872. febr. 25., vasárnap.
Zenészeti Lapok, A Wagner-egylet kérdéséhez és Művészeti újdonságok, 1872. márc. 3., vas.
Borsszem Jankó, Ányi-ényi, 1872. márc. 3., 5/218. 8. Magyar Újság, Krónika, Pest, márczius 4. 1872. márc. 05., VI/52.
Fővárosi Lapok, Fővárosi hírek rovat, 1872. márc. 05., 9/52.
A Hon, 1872. máj. 18., Reggeli kiadás, Különfélék rovat, X/115.
Újság, 1872. máj. 18., VI/118.
Ellenőr, Hírek rovat (Pest, máj. 17.), 1872. máj. 18., IV/116.
Budapesti Közlöny, 1872. máj. 19., 114. szám.
Fővárosi Lapok, 1872. május 19., 9/114.
Magyar Zenészeti Lapok, Művészeti újdonságok ro- vat, 1872. máj. 19., XII/34.
Zenészeti Lapok, 1872. június 2., XII. évf. 36. sz. Magyar Újság (Ujság), Hírlapirodalmunk 1872-ben, 1872. dec. 22., vas., VI/294.
Képek, 1871/72
Frecskay János képe, Igazmondó, 1871. 303. I., a szerző ismeretlen.
Gróf Apponyi Albert képe in Vasárnapi Újság, cím- lap, 1878. május 19., XXV/20. szám, Pollák Zsig- mond metsző, litográfus: Haske.
Langer Viktor képe, Ország-Világ, 1895. április 14., 16/15, a fényképész ismeretlen.
id. Ábrányi Kornél, 1902. okt. 19., 49/42, a szerző ismeretlen.
Mihalovich Ödön képe in Muzsika, 1929/5. A kép szerzője ismeretlen.
Richter János képe in Muzsika, 1993. 11. 01. 11. szám, címlap. Kozmata Ferenc felvétele Richter mű- ködésének pesti éveiből.
További források
A századforduló három évtizede in Magyarország a XX. században, III. kötet, Kultúra művészet sport és szórakozás. https://mek.oszk.hu/02100/02185/ html/431.html. Hf: 2022. 07. 18., 17:47.
Apponyi Albert, Emlékirataim, Ötven év, Ifjuko- rom-Huszonöt év az ellenzéken, Pantheon, Buda- pest, 1922. 19-60.
Apponyi Albert, Élmények és emlékek, III. feje- zet, Személyes kapcsolataim Liszt Ferenccel és Wagner Richárddal, Budapest, Atheaneum,1933., 61-91.
A renegát, báró Orczy Bódog portréja, 2013. 01. 25., 9:03. https://caruso.blog.hu/2013/01/25/a_
renegat_baro_orczy_bodog_portreja, hf.: 2022.
07. 22., 9:24.
BME Gépészmérnöki Kar, https://gpk.bme.hu/hu/. Hf: 2022. 07. 18., 17:53.
Bozó Péter, „A Wagnernek megtiltani nem lehet”, A zeneszerző fogadtatásának komolytalan aspek- tusai a Borsszem Jankóban in Magyar Zene, 57/1., 2019.
Dr. Gróf Apponyi Albert, Emlékirataim, Ötven év, Ifjukorom, Huszonöt év az ellenzéken, Pantheon, Budapest, 1922.
Dr. gróf Apponyi Albert, Parsifal, in Tanulmányok in Bernhard Zsigmond szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 2. évfolyam, Budapest, 1914. 145-150.
Engeszer Mátyás, Éngesszer, https://www.arca- num.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-ma- gyar-eletrajzi-lexikon-7428D/e-e-7530E/en- geszer-matyas-engesszer-753B6/, hf: 2022. 07.
28., 14:45.
Estók János, A szürke eminenciás in Rubicon, A haza bölcse, Deák Ferenc, 2003/9-10. 99.
Fellegi (Feigler) Viktor, https://www.arcanum. com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar- irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/f- 82EA0/fellegi-feigler-viktor-83DEB/, hf: 2022.
07. 28., 14:49.
Fónagy Zoltán-Nagy Béla, 1867-1918 Oszt- rák-Magyar Monarchia in Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, htt- ps://tti.abtk.hu/terkepek/1867-1918-osztrak-ma- gyar-monarchia, hf: 2022. 07. 18., 14:05.
Gobbi Henrik, https://www.arcanum.com/hu/on- line-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-le- xikon-7428D/g-gy-757D7/gobbi-henrik-75993/, hf: 2022. 07. 28., 14:55.
Grove Monográfiák, Wagner, John Deathridge-Carl Dahlhaus, Zeneműkiadó, 1984.
Haraszti Emil, Wagner Richard és Magyarország, Budapest, 1916.
Hevő Péter, Időzített bomba vagy félreértett nagy- hatalom? A Német Császárság születése – Ujkor. hu, hozzáférés: 2022. 07. 18., 14:00.
Kempelen Béla, Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok 2., Budapest, 1938., Mende,
felsőgallai, 55. https://adt.arcanum.com/hu/view/ CsaladHely_AltalanosCsaladtortenet_Kempe- len_MagyarorszagiZsidoCsaladok_2/?query=- mende%20b%C3%B3dog&pg=58&layout=s, hf: 2022. 07. 23., 18:48.
Lengyel Emese, Richter János karmester – Győr- ből a világhírig in Magyar Nemzet, 2022. júl. 22. Hf: 2022. 07. 22., 10:12.
Magyar Életrajzi Lexikon, Bartay, http://mek.niif. hu/00300/00355/html/ABC00523/01143.htm, hf: 2022. 07. 28., 14:29.
Major Ervin, Mihalovich Ödön in Tanulmányok in (MTA) Muzsika. Zeneművészeti, zenetudományi és zenekritikai folyóirat 1., 1929/5., 16.
Németh Amadé, Richter János emlékezete in Mu- zsika, 1967. 02. 01., X/2.
A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes, Budapest, 1896, 502. https://adt.arcanum.com/ hu/view/PallasLexikon_12/?query=mende%20 b%C3%B3dog&pg=509&layout=s, hf: 2022. 07.
23., 18:33. 2.
Pesti Hírlap, 1933. okt. 19., Színház és zene rovat,
A magyar zenei sajtó és Wagner Richárd.
Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons, Budapest, 1915, 594. https://adt.arcanum.com/ hu/view/RevaiLexikon_13/?query=mende%20 b%C3%B3dog&pg=595&layout=s, hf: 2022. 07.
23., 18:34. 5.
Richard Wagner, Briefe an Hans Richter, dear- books, 2012, 54-82. (A Karpath-levelek újrakiadá- sa.)
Richter János világhírű karmester életéről jelent meg kötet in Színház online, 2022. ápr. 15., 6:56,
hf: 2022. 07. 22., 10:40.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái,
8. kötet, Mende Bódog (felsőgallói),1073-1074. oldal, https://adt.arcanum.com/hu/view/ SzinnyeiMagyarIrok_08/?query=mende%20 b%C3%B3dog&pg=538&layout=s hf: 2022. 07.
23., 18:50.
Szulovszky János, A fordulópontok évtizede in Szemle, 2004/10. https://tti.abtk.hu/images/kiad- vanyok/folyoiratok/tsz/tsz2010-4/577592_szul- kovszky.pdf. Hf: 2022. 07. 18.,18:00.
Varga Ildikó, Richard Wagner, Magyarország és a magyarok, 1842-1924, Magánkiadás, Pécs, 2018.
Windhager Ákos, Mihalovich Ödön pályaképe, Doktori disszertáció, Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2010.
Zene 14, (1932-33), Apponyi Albert gróf (1836-
1933), 1933/10.
1872. évi XIX. törvénycikk in 1000-2003, ezer év, 1870-79. https://web.archive.org/ web/20120128113744/http://www.1000ev. hu/index.php?a=2&k=4&f=5407&pa- ram=5535#tv5535. Hf: 2022. 07.18., 18:22.
Dr. Varga Ildikó (Varga Ildikó Rita Anna)